Nem csak a természet a felelős a líbiai tragédiáért

Medikán – a Mediterráneum és a hurrikán szavak ötvözéséből jött létre a meteorológiai szleng, amellyel azokat a viharokat írják le, mint amilyen Líbiában pusztított. A földközi-tengeri térségben megfigyelt jelenség olyan ciklonokat jelöl, melyek trópusi vagy szubtrópusi tulajdonságokat öltenek. A medikánok már önmagukban is nagy pusztítást tudnak előidézni, de az idei extrém meleg időjárás és a Földközi-tenger felforrósodott vize is közrejátszott abban, hogy a Daniel névre keresztelt vihar Líbiába érve hatalmas természeti katasztrófát okozzon.

Abdullah Mohammed Bonja / Anadolu Agency / AFP A Daniel vihar által okozott pusztítás szeptember 12-én a líbiai Dernában.

Szeptember 10-én az északkelet-líbiai partvidék lakosai akár 130 kilométeres óránkénti széllel és 24 órán tartó szélsőséges esőzéssel találkoztak. Al-Bajda városban egy nap alatt 440 milliméter esett. Nem sokkal később a hatalmas vihar hatására a körülbelül százezres Derna közelében két gát is átszakadt, utat engedve 30 millió köbméter víznek. A károkat a mai napig nehéz teljesen felmérni, már csak azért is, mert a katasztrófa az internet- és telefonhálózatokat is tönkretette, de a kezdeti becslések szerint a városnak legalább a 20 százaléka elpusztult.

A líbiai az idén már a sokadik természeti csapás volt a közel-keleti térségben. Februárban a törökországi és szíriai földrengések következtében több mint ötvenezer ember vesztette életét. Két nappal a dernai vihar előtt Marokkóban rengett a föld, ott eddig csaknem háromezer halottról tudnak. Az eddig bizonyítottan 11 ezer, de a város polgármestere szerint több mint 20 ezer életet követelő líbiai tragédia kapcsán

nemcsak a természeti csapás mérete sokkoló, de az is, hogy a legtöbb ember halálát nem a vihar, hanem emberi mulasztás okozta.

Algériai polgári védelmi csapatok kutatási és mentési műveleteket végeznek Derna városában szeptember 15-én.

Természeti katasztrófa polgárháború idején

Líbiában a tizenkét éve tartó fegyveres konfliktus következtében nincs érdemben működő állam. Az ország a negyvenkét évig uralkodó Moammer Kadhafi 2011-es bukását és egy reményteljes átmeneti időszakot követően két részre szakadt. A 2014-es parlamenti választás kapcsán kirobbant vita után gyakorlatilag két párhuzamos törvényhozás és kormányzat jött létre: az egyik a fővárosban, Tripoliban, a másik az ország keleti részén, Tobrukban. A kettő közötti konfliktus alapvetően két dimenzióban értelmezhető – egyrészt a nyugati és keleti országrész, Tripolitánia és Kireneika közötti vetélkedésként, másrészt az arab tavasz során felerősödött iszlamista mozgalmakhoz fűződő viszonyként. A Tripoliban lévő, az ország nyugati részét képviselő politikai központban ugyanis jelen vannak iszlamista mozgalmak is, ezzel szemben a keleti kormány – Khalifa Haftar tábornok befolyása alatt – kifejezetten iszlamistaellenes ideológiát hirdetett.

Ahogy a térségben megszokhattuk, a két oldal mögé felsorakoztak a régióban érdekelt államok. A nyugati, az iszlamistákra nyitottabb kormányt a nemzetközi közösség nagyobb része elismeri, köztük az Európai Unió, de szövetségesének számít Törökország is. Ezzel szemben a sok szempontból Kadhafira hasonlító, a keleti területeket irányító Haftar mögött találjuk a régió iszlamistaellenes …read more


Source:: 24.hu

      

(Visited 1 times, 1 visits today)




Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!