Lehet persze bombasztikus túlzással vádolni a
Néhány nappal ezelőtt a kormány törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, amellyel a munkaköri alkalmasság tekintetében általános jelleggel szűnne meg a kötelező orvosi vizsgálat. A tavasszal az akkunagyhatalmi lázálmok és a vendégmunkástörvény kapcsán úgy fogalmaztam: ha a kormány a béremeléseket kikényszerítő munkaerőhiányos állapoton úgy változtat, hogy – a sztrájkjog korlátozásával, a munkajogi védelem leépítésével párhuzamosan – a magyar melósnál alacsonyabb bérigényt támasztó, az európai munkajogi szabályokat még hírből sem ismerő, ráadásul kölcsönzött vendégmunkásokkal tölti fel a magyar munkaerőpiacot, azzal hosszú távon dönti be a magyar munkások béralkupozícióját.
Aztán a nyáron benyújtották az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot, amely kinyírta a munkavédelmi oktatást és az automatikus szakszervezeti tagdíj-átutalást. Ekkor arra hívtam fel a figyelmet, hogy a munkavállalóknak fogalmuk sem lesz, milyen tűzvédelmi szabályokat kell betartaniuk, ha csak odaadják nekik az általános tűzvédelmi szabályzatot, s képzeljük el, amikor a munka- és tűzvédelmi szabályzatokat az anyanyelvükön kívül más nyelvet alig beszélő, biztonsági előírásokat korábban alig látott vendégmunkások százezreinek lökik oda!
Azt írtam a készülő törvényről, hogy a munkavédelem szétverése, a kollektív munkajog ellen intézett támadás egyetlen szakszervezet-ellenes, thatcherista, neoliberális stratégia része: ebbe a mintázatba illeszkedett a 2018-as túlóratörvény, a közalkalmazotti státusz aprólékos szétzilálása, a munkaerő-kölcsönzés felpörgetése, a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása, majd a vendégmunkástörvény. Az állam egyszerűsítéséről szóló törvénytervezetből időközben megszületett a 2023. évi LXX. törvény. Ám a nemzeti színekkel ékesített neoliberális úthengeren, úgy tűnik, nincsen fék. A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás
hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat természetesen legkevésbé sem a hazai kkv-szektor pozícióját javítja. A
2023. évi LXX. törvényhez hasonlóan, elsősorban a multinacionális befektetők előtt sepri csillogóra a profitmaximalizálás útját, amikor a munkavédelmi oktatás után a foglalkozás-egészségügy alól is felmentést ad a vendégmunkásokat kizsákmányoló nagytőkének.
Persze nemcsak nekik.
A benyújtott törvényjavaslat azt az előérzetet igazolja vissza, hogy a vendégmunkás-import valójában csak egy belépési pont a teljes magyar munkajogi és munkavédelem fellazítására. A liberalizáló rendelkezést ugyanis a versenyszférára irányadó Munka Törvénykönyve és munkavédelmi törvény mellett átvezeti a vendégmunkás-
importtal aligha érintett közalkalmazottak, közszolgálati tisztviselők, kormánytisztviselők, különleges jogállású szerveknél foglalkoztatottak és a pedagógusok státusztörvényein is. A változás lényege az, hogy a munkaköri alkalmasság vizsgálata tekintetében alapértelmezetten megszűnik a kötelező orvosi vizsgálat, jogszabály azonban meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyekben a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve fakultatívan a munkáltatók is előírhatják ugyanezt.
Lehet persze bombasztikus túlzással vádolni a VDSZ közleményét, amikor azt kiáltja világgá, hogy „Halálba kergetheti a dolgozókat Semjén új javaslata”, a törvényjavaslat alapján viszont tényleg megszűnik az egyes tevékenységek során elszenvedett egészségkárosodás prevenciója, amelynek során kiderülhet, hogy a dolgozó egy akkugyárban mennyi nikkelt szippant be, vagy egy műszakos dolgozó keringési és szívelégtelenségi panaszban szenved. A VDSZ nem a levegőbe beszél: a komáromi akkumulátorgyár esetében a munkavállalók vérszintjében igen magas volt a nikkeltartalom és csak a szakszervezet követelésére kezelték a helyzetet.
Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!