Egy svéd hadászati kutatócsoport tárta fel azokat a különleges légköri körülményeket, amelyek a számításaink szerint segítették az ukrán hadsereget abban, hogy a hadihajót semlegesítsék. A kutatást a Bulletin of the American Meteorological Society folyóiratban tették közzé.
A hajót R-360 Neptun rakétákkal találták el, amelyeket azonban csak úgy lehet használni, ha előtte bemérik a célpontot – ehhez saját radaros irányítása is van. Azonban a Moszkva, Odesszától mintegy 120-135 kilométerre járt, a radarok látótávolságán jócskán kívül esett. A svéd kutatók meteorológiai mérések adatai alapján azt igazolták: a radarok látótávolságát speciális légköri körülmények növelhették meg a kérdéses időben. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a légréteg visszaverő tulajdonsága miatt a Föld görbületét követhette a radarjel, így a rakétairányító radar, a Mineral-U számára „látható” volt akkor is, ha egyébként a horizont alatt volt a hajó. A radar látótávolsága átlagos légköri körülmények közepette csupán 50 kilométer, ez volt az egyik ok, ami miatt sokan kétségbe vonták az ukrán állítást, mely szerint az ő rakétájuk találta el az orosz hadihajót.
A légkörünk az elektromágneses hullámok számára – ide tartozik a rádió, vagyis a radarjel, de a fény is – alapvetően átlátszó, vagyis a hullámok képesek rajta áthatolni. Azonban, ha a fény, vagy a rádiójel nem függőlegesen, hanem a felszínnel közel párhuzamosan terjed, akkor a légrétegek eltérő sűrűsége miatt létrejött visszaverődésnek köszönhetően sokkal távolabbról is észlelhető marad. Hétköznapibb talán a délibábok egyes eseteire gondolni, számos sarkkutató írt le olyan eseteket, amikor a napkelte a sarkvidéki területen a csillagászatilag várt időpont előtt bekövetkezett, ennek neve is van: Novaja Zemlja-jelenség. Ilyenkor gyakorlatilag úgy tűnik, mintha a megfigyelő a valós földrajzi helyzeténél jóval közelebb volna a napkelte láthatósági zónájához, a hadihajó esetében pedig a hajó volna sokkal közelebb, mint a valóságban volt. A légkörünk fénytörési indexe (ami természetesen nemcsak a fénytörésre, hanem más elektromágneses hullámok törésére is érvényes) a különböző sűrűségű rétegek közt olyannyira eltérhet, hogy a fény mintegy csapdába esik, és nem egyenes vonalban terjed, hanem a légréteg aljáról visszaverődve követi a Föld görbületét.
A rádióamatőrök számára ismert jelenségről van szó, vannak olyan időjárási körülmények, amikor a rádióadások a szokásosnál nagyobb távolságból hallhatóak. A radarmérések ugyanígy függenek az időjárástól, és nem is ez az első olyan eset, amikor egy, a radar hatótávolságán túli objektum kerülhetett a radar irányítóinak látóterébe (pl. az Öböl-háború idején ) Félreértés ne essék: ezek az esetek nem az ionoszféra jól ismert rádiójel-visszaverő tulajdonságán alapulnak, hanem a légkörünk alsó néhány száz méteres rétegének tulajdonságain!
No de milyenek is voltak azok a légköri körülmények, amelyek 2022 tavaszán elvezethettek az orosz hadihajó kilövéséhez?
Az eseményről készült leírásból kiderült, hogy a hajók elleni rakéta radarrendszerén helyi időben délután 4-kor tűnt fel egy nagy méretű objektum, amelyet a Moszkva hajónak véltek az irányítók, és két perccel később kilőttek …read more
Source:: National Geographich
Dancing with the Stars első élő show szeptember 25-én!