A miniszterelnök beszéde éppúgy alkalmatlan a Fidesz népszerűségvesztésének megállítására, ahogy az ellenzéki civil tüntetésen bejelentett népszavazási kezdeményezés sem alkalmas az orbáni rendszer megdöntésére – osztott ki mindkét félnek rossz bizonyítványt az ünnep után a Political Capital elemzője. Krekó Péter nem azt tartja a legnagyobb hibának, hogy Orbán Viktor beszédében alig volt új elem, és ugyanazokat a paneleket ismételte, mint korábban, hanem azt, hogy egyáltalán nem reflektált az egymillió Fidesz-szimpatizáns elvesztésére. Egy nemzeti ünnep esetében nehezen lehet politikai nyertesről beszélni – árnyalta a képet Fodor Csaba. A Nézőpont Intézet elemzője a provokáció ellenére látványosan sikeresnek látta az állami ünnepet, szerinte Orbán Viktor miniszterelnök beszéde egyértelműen lelkesítette az összegyűlteket. Krekó Péter viszont úgy vélte, 1848 üzenetének sokszor erőltetett aktualizálása, „a kelet és nyugat felől is meg kell védeni a szabadságunkat”, illetve a „ne oktassanak ki minket demokráciából” toposz, továbbá az euroszkeptikusoknak szánt, az uborka görbületéről szóló legelcsépeltebb közhely nem alkalmas arra, hogy felrázza a Fidesz táborát, bár ez lehetett a célja velük a miniszterelnöknek. Orbán a szokásos történelmi párhuzamokat futtatta végig – állapította meg a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője, de szerinte ezek nem voltak kellően árnyaltak. Novák Zoltán ugyanakkor körvonalazódni látta a kormány és az ellenzék szabadságfelfogása közti különbséget: míg a Fidesz–KDNP közösségi szabadságban gondolkozik, aminek az egyik legfontosabb eleme a nemzeti szuverenitás, addig az ellenzék az egyéni szabadság és a hatalom korlátozását tartja fő értéknek. A Fideszre és Orbán Viktorra a Political Capital elemzője szerint nem jellemző a politikai korrekció és a hibák beismerése, mert abból indulnak ki, hogy az a gyengeség jele. Ezért nem változtatnak semmin, és korrekció helyett csupán az látszik, hogy Orbán többször szerepel a nyilvánosság előtt. Krekó szerint ez azért is hiba, mert a kormányfőnek személyes felelőssége van pártja népszerűségvesztésében, másrészt hiába szerepel többet, ha „a drámaian megváltozott környezetben ugyanazt szajkózza” – ezt a hibát követte el az elemző szerint 2006 után Gyurcsány Ferenc is. Emlékeztetett: Szlovákiában és Romániában sorra vonják vissza, mondatják le a korrupciógyanúba keveredett politikusokat. Orbán Viktor ezzel szemben képtelennek tűnik erre a józan politikai belátásra, és még csak meg sem dorgálja a kormánypárt érintett politikusait – állapította meg Krekó. Krekó Péter a civil ellenzékiek erőfeszítéseit is elégtelennek tartja arra, hogy ebben a helyzetben érdemben kihasználják a kormánykoalíció népszerűségének erodálódását. A vasárnap meghirdetett 19 pontos népszavazási kezdeményezés egy cselekvési kényszerre adott olyan válasz, amit rosszul sikerült megfogalmazni. Úgy vélte, aki a legfontosabb céljait csak 19 kérdésben tudja megfogalmazni, miközben egy-egy népszavazáson legfeljebb 4-5 kérdést tesznek fel, az politikai mondanivalóját sem tudja tömören, hatékonyan átadni. Ráadásul – folytatta – a népszavazás az egyik legnehezebb forma, hiszen az érvényességi küszöb itt már 50 százalékos lett, amire a rendszerváltás óta alig akadt példa, így nem sok esélyét látja, hogy sikeres referendummal elérhetik politikai céljaikat a civilek. Nem látta sikeresnek az ellenzéket március 15-én a nézőpontos Fodor Csaba sem. Úgy vélte, a vártnál kevesebben mentek el, és a népszavazási kezdeményezés is kérészéletű vállalkozásnak tűnik. Nincsen igazi vezetője a jelenlegi baloldali ellenzéknek, így egy-egy ilyen rendezvényre csupán a kemény mag megy el, és nem képesek új embereket megszólítani – tette hozzá. Novák Zoltán szerint is kérdéses, hogy az ellenzék a 19 népszavazási kérdéssel integrálni tudja-e a kormánnyal szemben álló tömeget. Egyértelműen az Orbán-kormány gyenge pontjaira mutatnak rá a kérdések, de egy sikeres referendum esetén sem tudnának jelentősen változtatni az ország irányán – állapította meg az elemző. A fő cél Novák szerint az, hogy a baloldal átvegye a közéleti napirend irányítását a kormánytól, mint ahogyan a Fidesz tette a 2008-as sikeres kezdeményezéssel, ami a kórházi napidíj, a tandíj és a vizitdíj eltörléséről szólt. Az elemző úgy vélte, a népszavazás sem oldja meg azt a problémát, hogy az ellenzéki oldalon nincsen egy mindenki által elismert személyi vezető, aki képes lenne Orbán Viktor legyőzésére. A Nézőpont Intézet elemzője szerint az LMP és a Jobbik esetében csupán az volt a motiváló tényező, hogy a napi hírfolyamba kerüljenek be, de nem fogalmaztak meg olyan markáns üzenetet, ami túlmutatna az ünnepen. Mindkét párt próbált egy szimbolikus teret választani az ünneplésre, így idén az LMP a Pilvax kávéházban, míg a radikálisok a Petőfi-szobornál emlékeztek – magyarázta. A média túlértékeli azokat a technikai hibákat, melyek a köztévénél történtek, egy új rendszer indulásakor teljesen természetes, hogy ilyenek előfordulnak – állapította meg a Nézőponttól Fodor Csaba. Szerinte hosszú távon kell majd megítélni a közmédia szerepét, és a maga részéről megelőlegezett bizalommal szemléli a tevékenységét. Novák Zoltán elemző sem szigorú: szerinte az új tematika indulását egyelőre nem lehet megítélni, mivel ahhoz pontos nézői felmérésekre lenne szükség. Úgy vélte, a változás mindenképpen jó, de ahhoz, hogy az adó sikeres legyen, szakmailag is a legjobbat kellene nyújtania. Éles váltást jelent, hogy egy adón csak közéleti és gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, ám jól láthatóan nem voltak felkészülve az indulásra a köztévénél, emiatt voltak a komoly bakik – állapította meg Novák, aki arról is beszélt, hogy túlságosan felfokozták a várakozásokat a televíziónál, ezért a hibák is nagyobb figyelmet kaptak.
