Starthirek.hu - Belföld, külföld, bulvár, sport hírek

Világliga, európai selejtező, A csoport, 5. forduló:
Románia-Magyarország 5-14 (2-2, 1-5, 1-3, 1-4)
a magyar csapat góldobói: Erdélyi 4, Vámos 3, Varga Dénes 2, Varga Dániel, Német, Manhercz, Salamon, Hosnyánszky 1-1.

A nemrég átadott Dinamo-uszoda első nemzetközi találkozóján a vendéglátók jutottak vezetéshez, onnan fordított a magyar együttes Varga Dénes és Erdélyi Balázs góljaival, az első szünetre azonban 2-2-nél vonultak el a felek.

7-3 ide a szünetben

A második negyedben négygólosra nőtt a magyar előny, miután az idősebbik Varga fivér, Dániel betalált, aztán Vámos Márton volt eredményes kétszer is, majd 3-5 után, a nagyszünet előtt még Német Toni és Erdélyi jeleskedett (3-7).

A harmadik játékrészre sem csökkent a magyarok harci kedve, és a pontosság sem gyengült: előbb Manhercz Krisztián pattintott a kapuba, majd Salamon Ferenc lőtte át a román védelmet (3-9). Hazai szépítést követően Varga Dénes használt ki egy emberelőnyt (4-10).

Az utolsó két negyedet megnyerték a magyarok

A befejező nyolc percben mit sem változott a játék képe, a románok nem nagyon tudták áttörni a vendégzónát, miközben Vámos harmadszor is eredményes volt (4-11). Ezután Hosnyánszky Norbert ragasztott nagy gólt a felső sarokba (5-12), majd Erdélyi pillanatai következtek, aki harmadszor, majd negyedszer is betalált, kialakítva a végeredményt.

A magyar válogatott magabiztosan nyert 14-5-re, és öt mérkőzésen szerzett 15 pontjával őrzi első helyét csoportjában, amelynek a görög és a szlovák válogatott is a tagja.

Magyar-görög meccsel zárulnak a selejtezők

A csoportküzdelmek első magyar-román összecsapásán, decemberben Miskolcon 20-10-re nyert Benedek Tibor csapata.

A csoport zárómeccsét április 14-én vívja hazai medencében a magyar csapat a görögök ellen.

A konstruktőri világbajnoki címet védő Mercedes istálló otthonában így 1960 óta először nem rendeznek majd versenyt, s az idei program 19 futamból áll majd.

"Minden reményünk elszállt azzal kapcsolatban, hogy idén F1-es viadalt rendezzünk itt" - mondta Seiler a Bildnek. Az autós gyorsasági világbajnokság kereskedelmi jogait birtokló Bernie Ecclestone az utolsó pillanatig "nyitva hagyta az ajtót", de Seiler szerint kifutottak az időből, a tárgyalások nem vezettek eredményre. A németországi futamnak 2008 óta felváltva adott otthont a Hockenheimring és a Nürburgring, a megállapodás értelmében az idén utóbbinak kellett volna vendégül látnia az F1-es mezőnyt július 19-én, egy héttel a Magyar Nagydíj előtt, ám az már január közepén kiderült, hogy a Nürburgringen - anyagi okokból - biztosan nem lesz futam. A Hockenheimring jelezte, hogy beugrana, de a feleknek végül nem sikerült megállapodniuk. A németországi helyszínekkel az alacsony nézőszám jelenti a legnagyobb problémát: a tavalyi hockenheimi futamon 52 ezren, egy évvel korábban a Nürburgringen pedig mindössze 45 ezren voltak kint a versenyen.

A KPMG Tanácsadó Kft. által készített tanulmány szerint Magyarország lehetséges 2024-es olimpiarendezési pályázatának kulcskérdése a hosszú távú fejlesztési terv, s az, hogy az ország éljen a játékok öröksége adta lehetőségekkel. A cég keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára több okból is vonzó helyszín lehet Budapest, különösen az Agenda 2020 reformprogramban foglaltak tükrében, ám az infrastrukturális beruházások csak akkor lehetnek indokoltak, ha részei egy hosszú távú város- és nemzetgazdasági fejlesztési tervnek. A KPMG tanulmánya rávilágít: az olimpia gazdasági és szociális hatása jelentős lehet. Fontos a lakosság támogatása, amelyet az ötkarikás játékok hosszú távú gazdasági, infrastrukturális és szociális örökségének érvényesítésére összpontosítva kell felhasználni. Ha ez így történik, akkor az esemény megrendezéséből származó előnyök nagyobbak lehetnek a teljes befektetésnél. "A rendezési jog elnyerése esetén az olimpiai falut a város lakásszükségleteinek megfelelően kell fejleszteni, figyelembe kell venni a későbbi hasznosítást" - mondta Sartori, aki jelezte, a nemzetközi szintű és színvonalú sportlétesítmények fejlesztése már folyik Budapesten és Magyarországon, ugyanakkor komoly lehetőséget jelent a magyar pályázat szempontjából az átmeneti létesítmények használatának lehetősége. Sartori hangsúlyozta, hogy a KPMG tanulmányának nem volt célja megállapítani a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó költségeket, de megbecsülte ezt az összeget.

"Számításunk szerint a budapesti nyári játékok közvetlen költségei 500 és 1000 milliárd forint közé várhatóak, ennek 50 százalékát a NOB és a nem NOB-partner magánvállalatok hozzájárulása tenné ki, a maradék 50 százalékot kellene a magyar államnak előteremtenie, ez pedig hétéves felkészülési időszakot tekintve évente átlagosan a GDP 0,1-0,2 százalékát tenné ki" - jelentette ki Sartori. A szakember kitért rá, hogy akár egy sikertelen pályázat is növelheti Magyarország nemzetközi elismertségét, a pályázat legfontosabb elemének pedig a már kész, tervben lévő, valamint átmeneti sportlétesítmények kérdését nevezte meg:

"Ebben a tekintetben lényeges, hogy kreatívan és innovatívan gondolkodjunk, nem szabad olyan helyszínben gondolkodni, amely a későbbiekben kihasználatlan és fenntarthatatlan marad." - tette hozzá. A tanulmány idézte Jost Lammerst, a Budapest Airport vezérigazgatóját, aki kijelentette, biztos abban, hogy a Liszt Ferenc repülőtér "simán" meg tudna birkózni egy ilyen esemény lebonyolításának légiközlekedési részével. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója szerint "érzelmi alapon nagyon csábító" a budapesti olimpia gondolata, szerinte a légitársaság bizonyosan a rendezés egyik fő haszonélvezője lenne. A sajtótájékoztatón részt vett Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke, valamint Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó is. Oszkó Péter szerint az olimpiarendezés projektje éppen beilleszthető a magyar gazdaság jelenlegi ciklusába, ami azért is szerencsés, mert a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés később hasznosítható.

"A szociálpolitikai költekezésnek nincs értelme fejlesztéspolitikára költött összegek nélkül, ez fordítva is igaz" - jelentette ki Oszkó, aki hozzátette, a KPMG által becsült éves költség "első látásra vállalhatónak tűnik", ugyanakkor ehhez egyéb feltételeknek is meg kell valósulniuk. Ezek között említette azokat a beruházásokat, amelyek nem közvetlenül az olimpia megrendezéséhez kapcsolódnak és egyébként is megvalósulnának, illetve azt, hogy a magánszektor csak akkor vesz részt ebben a projektben, ha ez a későbbiekben is előnyt jelent a számára. Futó Péter azt emelte ki, hogy Magyarországon egy olimpiai pályázattal erősödhet a bizalom a vállalatok, valamint a vállalatok és az állam között, ez pedig mindenkinek az érdeke.

"Budapesten 2007-ig évente tízezer új lakás épült, ennyit is adtak el, ma azonban ez a szám mindössze kétezer. Ha kitűzzük célként a 2024-es olimpia rendezését, akkor van esélyünk rá, hogy visszatérjünk a tízezres számhoz" - emelte ki az MGYOSZ elnöke. Szalay-Berzeviczy Attila azt hangsúlyozta, hogy az olimpiai pályázat nem a szegénységgel szembeállítható, s nem azt növelő gondolat, mindemellett kormányciklusokon átívelő, összefogást igénylő projekt. "Meggyőződésem, hogy a mélyszegénység ellen csak jó gazdaságpolitikával lehet küzdeni, az emberek ugyanis fizetést szeretnek kapni, nem segélyt" - mondta a BOM elnöke. Borkai Zsolt pozitívumként említette, hogy az elmúlt hónapokban az emberek mindentől függetlenül képesek egymással beszélni az olimpiai pályázat gondolatáról, s azt hangsúlyozta, hogy a játékokat nem pusztán az eseményért, hanem Magyarország és Budapest hosszú távú fejlődéséért kell megpályázni. A Magyar Olimpiai Bizottság február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.

A jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról 2017-ben, Limában dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.   MTI