Ha megszavazzák, jövőre félmilliárd dollárral több pénzből gazdálkodhat az amerikai űrkutatási hivatal. A NASA idei kerete 18 milliárd, a 2016-os 18,5 milliárd dollár lehet.
Charles Bolden, a NASA vezetője szerint ez a félmilliárdos emelés azt bizonyítja, hogy az Obama-adminisztráció továbbra is fontosnak tartja a tudományos programok támogatását. A bővülés azonban áldozattal is jár: elképzelhető, hogy a Mars felszínén tíz éve dolgozó Opportunity további működtetésére nem lesz pénz. Hasonló sorsra juthat a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) – ez a szonda 2009 óta kering a Hold körül. A legizgalmasabb terv – a már sokat emlegetett marsi utazás mellett – a Jupiter Europa nevű holdjának meghódítása. A NASA már korábban is kapott forrást a 3100 kilométer átmérőjű hold tanulmányozására, de most egyre valószínűbbnek tűnik az Europa Clipper program megvalósulása. A Jupiter négy nagy holdjának egyike az Europa. Az égitestet vastag jégpáncél fedi, feltételezések szerint alatta folyékony vízből álló óceán lehet, amely akár élőlényeknek is otthont adhat. Ezért érdekes ez a vállalkozás. Az Orion-programra - mely a tervek szerint távoli célpontokra szállít embereket - és a Space Launch System óriásrakétáira is jut a javaslat szerint. Az Orion 1,1 milliárd dollárból gazdálkodhat, míg a rakétákra 1,35 milliárd mehet. Ugyanakkor mindkét program kevesebb pénzt kap, mint amennyiből 2015-ben gazdálkodhat. A költségvetési javaslat szerint tudományos célú missziókra 5,3 milliárd dollár jut, amiben már benne van az a 620 millió dollár, ami a James Webb-űrteleszkóp fejlesztésére megy el. A Hubble utód a tervek szerint 2018-tól mérhet az űrben.
